A pár hete folyó, mind a Szepesi mind a Láner felől végzett szifontakarításos és a múlthéten már a Láner felől végzet szivattyús támadásunk a mostani hétvégén is folytatódott és eredményeként, szombaton délután sikeres átmenőtúrát tettünk a Láner felől a Szepesi-Láner barlangrendszerben.

Még egyszer köszönet a támogatóknak a technikai és a résztvevőknek a fizikai segítségért.

Sziasztok!

A téli táboron három helyen folytak kisebb-nagyobb munkák:

A Legenda-barlangnál Csacsi 1,5-2 m hosszban tágította a járatot a végpont megtámadásához.

Az Egyetemtebri Galán Misi vízépítési szaktudását felhasználva körül lett árkolva.

Legtöbbet a Sebes-barlangnál dolgoztunk. Mivel a nyugati végpontot a megtelt Szutyok-szifon miatt nem tudtuk megközelíteni a bejárat közelében kezdtünk egy vele párhuzamos irányú bontást. Innen három nap alatt 10-15 m³ anyagot termeltünk ki. A végpont könnyen bontható, a kitöltés egyre kavicsosabb. Mivel jól álltunk munkaerővel ezalatt egy másik csapat a B terven dolgozott. Kb. 2 m kőfolyást átbontva nyitottak egy tágasabb bejáratot a barlangra, hogy ha még visszatérünk a végpont bontásához mások is odaférjenek a munkához.

Volt olyan nap, hogy 11 ember bontott a barlangban három különböző helyen. Soha énnél rosszabbat :).

Köszönet Disnek és Császár Attilának, akik a Hajnóczyt és a Gurut képviselték.

Szifon

Tegnap végére jártunk a mélyponti bontásnak.

Szifon

A mostani hétvége kicsit hamarabb kezdődött, mint általában. Már csütörtök este fenn voltunk, a Függő jóvoltából megszerzett létrákat pakoltuk el.

Másnap Zenésznek sikerült meggyőznie, hogy Balekina helyett menjünk inkább az Ikertebribe, így mi ketten oda indultunk, a többiek pedig Bélával kidöntötték a kiszáradt fenyőket.

Zenész jól döntött. Este hétre már tisztán látszott, hogy a járat egy rövidebb szűk szakasz után kitágul, és a bedobott kő csak 1-2 másodperc zuhanás és 5-6 pattanás után állt meg. Ekkorra azonban lemerült a Hilti mindkét aksikötege és a kiérkezési idő is esedékes lett. Kiérve gyorsan riasztottuk Kareszt, és feltöltöttük a készleteinket. Sajnos a nemzeti parkos fúrót Gergő nem tudta eljuttatni a barlangpénztárhoz délelőtt, így az egyesületi Bosch-sal kellett megpróbálnunk átjutni. 10-re összeszedtük magunkat, Karesszal és Bélával kiegészülve visszamentünk. Szerencsére még a Bosch-sal is sikerült leküzdeni a maradék szűkületet. Szépen oldott magashegyi jellegű, éles peremekkel és kőcsipkékkel teli aknába jutottunk, 7 méterrel lejjebb azonban megakadtunk, egy az aknát leszűkítő kőtaraj nem engedett minket tovább. Az eszközökből kifogytunk csak kalapácsunk és vésőnk maradt, a szűk hely miatt azonban nem tudtuk a megfelelő szögből megütni a tarajt. Kb. fél órás kopácsolás után sikerült annyira kitágítani a járatot, hogy át tudtuk préselni magunkat Karesszal. Ketten másztunk tovább az akna aljáig. Itt a víz egy járhatatlanul szűk lyukon tűnt el. 1-2 méterrel feljebb azonban két hasadék is indult különböző irányokba. A tágasabb baloldaliba bemászva újabb aknához értünk. Karesz két fűzőlyukhoz kikötötte a kötelet és leereszkedtünk. Hasadékjáratba jutottunk, amiben kis vízfolyás csordogált kb. 5-10 l/p hozammal. Ezt egy szűk meanderig követtük, ahol azonban szükség lett volna a Zenészéknél hagyott kalapácsra. Itt a távolból mintha vízesés hangja hallatszott volna. Visszafelé megnéztünk még két kürtőt, nagyon látványosak voltak. Úgy tűnt, hogy a mostaninál jóval nagyobb vizek is szoktak mozogni bennük. A járatok irányát nem sikerült bemérni, mivel a magunkkal hozott iránytű használhatatlannak bizonyult, ahogy elfordítottuk a házát, úgy fordult vele a tű is :). Jó lett volna visszamenni egy kalapáccsal a végpontra, de ezt halasztottuk, mert Zenészéknek közben egyhelyben ácsorogva kellett ránk várniuk. Az eredményes túra után 2:50-re értünk vissza a házba. Kb. 40m-t tettünk hozzá a barlang 27m-es mélységéhez és 100m-t a hosszához, a mellette lévő Speizi-bg. 97m-es mélységéből kiindulva még legalább 20m-t tárhatunk fel szintben. Kérdés, hogy a barlang kapcsolódik-e a Speizi-Szepesi-Láner-rendszerhez, ugyanis eddig nem ismerünk a rendszerbe nyugatról becsatlakozó jelentős mellékjáratot. Persze akár a Speizi első szifonja után, vagy a Speizi és a Láner közötti maradék 23m méteren is be csatlakozhat. Ha a járatok iránya nem dönti majd el, vízfestést is lehet majd végezni ennek kiderítésére.

Szifon

Egy héttel már túl vagyunk a nyári kutatótábor zárótábortüzén is, épp ideje lenne már valamit írni róla, mert elég jelentős új feltárásunk volt. Az, hogy felmértük a Vizes Búvár-ágának nemrég feltárt új szakaszait, amelyek összesen 500 méterrel növelték a barlang hosszát, az irányuk pedig a Tavi-nyelő felé mutat, csak hab a tortán ... A nagy durranás, hogy sikerült átjutni a Speizi szifonján. Ott egy újabb szifon, felette kürtő, ami eddig 60 méter, és még nincs vége. Aztán újabb szifon, a járat pedig a gyors felmérés poligonja szerint pontosan a Láner 3-4. szifonja felé tart, a távolság pedig csak 23 méter. Most már csak ásó/kapa és kitartás kérdése, hogy harmadik taggal bővüljön az első bükki barlangrendszer - meg persze reméljük, továbbra is száraz marad az időjárás. A Speizi pedig kb. 250 méterrel "nőtt meg". Talán a feltárás résztvevői is fűznek néhány mondatot ehhez a bejegyzésemhez.

Kovács Attila

Képek: http://www.panoramio.com/user/626176&comments_page=1&photos_page

A bükki Alsó-Sebesvíz-völgyben több forrás ered. A nagyobb forrás(csoport) szép és dús mésztufalépcsőket épít a völgy alsó felében. Az eddigi víznyomjelzések alapján a források a felső-sebesi Y-völgyi forrás, a tó és a Szivárvány-barlang vízrendszerének, valamint az ezektől K-re fekvő Disznós-forrás, Fenyvesréti-víznyelőknek a vizeit hozzák ismét a felszínre. A felszíni távolságok alapján akár 3-5 km hosszúságú, a szokásos vízhozamok alapján pedig tágas barlangrendszer valószínűsíthető a forrás mögött.

Az MHT fiatal (miskolci) karsztkutatói a ´60-as évek második felében hozzá is láttak a barlang(rendszer) források felőli feltárásához. A víz abban az időben a meredek Sebesvíz-völgyben hegylábi törmelékből tört elő. Kérésükre rövidesen bekapcsolódtak a Bányászok jobb technikai eszközeikkel, és a ´70-es évek elején több száz köbméternyi anyagot megmozgatva (kitermelve és elszállítva) kutatóárkot készítettek a víz feltörési helyéig. Ekkor (meglepetésre) két forrásbarlangot tártak fel, az egyik hossza meghaladta a tíz métert, a másik néhány méter volt. A Nyugati-forrásbg. azóta beomlott, a tágasabb Keleti-forrásbg.-ban pedig a nehézséget a néhol alacsony mennyezet és a 80-90 cm-nyi állandó vízborítás jelentette. Jelentős probléma volt a végponti vízalatti szűkületen való átjutás is. Később a barlang feletti üreg (Sebes-barlang) aknájából tervezték a vizes szifon túloldalára való bejutást, sikertelenül.

A Sebes-barlang kis ürege a források feletti meredek hegyoldal ívesen lefelé tartó repedésének egyik tágulata. Alatta pár méterre másik barlangszáj is látszik, és az ív meghosszabbítása a források felé tart. A Sebes-bg. fölött a repedés már nem látszik, azonban a vonalának meghosszabbításában pár méterrel feljebb télen gyorsabban olvadt el a hó. Ezt a helyet 2006 áprilisában Kiss János egyesületi tag megbontotta, és gyakorlatilag a felszíni humusz és kötörmelékes réteg eltávolításával 10 méternyi, tágas üregbe jutott. Ebből később (hosszabb szünet után), augusztus 22. és 30. között, négy nap alatt, összesen öt méter hosszúságú járattágítás által sikerült bejutnia a Sebesvízi-Keleti-forrásbg. mögötti eróziós patakos ágba. A feltárás első néhány napja alatt kb. 160 m hosszúságú, 19 m mélységű barlangot talált, amelynek érintetlen járatairól kb. 250 db digitális fényképet is készített.

A barlang bejárata után egy kis borsóköves teremből lefelé, lejtős, hasadék jellegű, keskeny forráskürtőn - amely kétméteres szakaszon nagyon összeszűkül, csak vékony kutatók számára járható - juthatunk le a barlang egyik, 15 méter hosszúságú, tágas folyosójába. Ennek DNy-i végéből a Szeles-áttörésen át a barlang felsőbb, kavicsos-homokos kitöltésű, inaktív patakos ágába mehetünk. Jobbra innen déli irányban 3,5 m mélységű agyagos szifon található. Balra egy tíz méter hosszú kuszodán és egy szűkületen átpréselődve jutunk el a barlang eróziós patakos folyosójának tetejére, ahonnan három métert lecsúszva érjük el a kvarckavicsos patakhordalékos folyosó alját. A folyosó átlagos szélessége egy méter, magassága 2-3 méter. Innen észak felé 15 méter után érjük el a Keleti-forrásbarlang felszíni bejáratáig tartó, mintegy 40 méter hosszúságú vizes szifon elejét. Vízhőmérséklete 8 °C. A folyásiránnyal szembe haladva 18 méter után ÉK-i vizes szifon zárja el a továbbjutást.

Szeptember közepén az agyagos szifont Kiss János és Sűrű Péter járhatóvá tágította, és áthatolva nyugati irányú hasadékjárat elejébe jutott, ahonnan nagyon erős huzat érezhető. A járattágítást tovább folytatták, valamint Sűrű Péter kimászta a Beatrix-teremből induló kürtőket is.

Jelenleg a barlang hossza a 200 métert meghaladja. A további feltáráshoz szükséges kutatási engedély beadása folyamatban. A következő hétvégére (2006. október 21-22-23.) Kiss János szervezésében nagyobb feltáró akciót tervezünk aggregátorral, fúrógéppel, térképező felszereléssel, bontószerszámokkal.

Kiss János, Kovács Attila

Hétfő reggel. Ma biztosan meglátom életem legnagyobb vizeit :-). Hívom Stevet, nem veszi fel,  tíz perc múlva ismét, még mindig nem. Kb. fél óra múlva csörög a telefon: ő az, de rossz hír. Nem engedik el. Most mi legyen? I:-/ Utoljára '74-ben volt árvíz Lillafüreden Akkor a mai nagy barlangoknak a töredékét sem ismerték. Lápa, Láner még csak kis kubikgödrök voltak. Ilyen lehetőség nem lesz még egyszer a következő harminc évben. Hívom Kareszt, nem ér rá.  Nem ér rá !?!?! :-( Most kit érhetnék el hirtelen? Az emberek többsége Erdélyben és Lengyelországban. Csalódottan ténfergek. Próbálom újra belevenni magam a geofizika jegyzetekbe, de máson jár az agyam.

- Ugye nem tudlak lebeszélni? - kérdezi mellettem Zsuzsi. Látta rajtam mekkora csalódás lenne, ha nem láthatnám a saját szememmel, mi történik odalenn.

- Ha gondolod, veled megyek. OK. Szepi, Speizi nem jöhet számításba, de Láner, Vizes még beleférhet. Gyerünk, kapjuk össze magunkat!

Mire összepakoltam, elmentünk Zsuzsi cuccaiért, és megtankoltuk a Trabit, elszaladt az idő, már rendesen benne voltunk a délutánban. Attilánál felvettük a kulcsokat, kaptunk tőle akkukat is a fényképezőgépembe, majd bízva a szerencsénkben, elindultunk Létrás felé. A járgány ki is bírta a házig kisebb megtorpanásokkal. Gyors karbidolás, beöltözés, kisbagbe begyömöszölni mindent és indulás, kezdjük a Lánerrel!

Most minden esélyünk megvan arra, hogy olyat látunk, amit előttünk még senki sem. A Láner Fofó-ágában ugyanis van egy száraz patakmeder kis zúgókkal, vízeséssel, mindennel, ami csak kell, vizet azonban még senki sem látott benne, bár impozáns nyomaival már találkoztunk zivatarok és hóolvadások után.

Útközben próbáltuk figyelni a jeleket, hogy mi várható odalenn. A Tavi-nyelő elé épített kis gát felett átbukott a víz, mivel a nagy gát alatti műanyagcső nem bírta elvezetni. A patak keresztülfolyt a Piplák-ház melletti dózerúton, és párszáz liter per perces hozammal nyelődött el a Nagy-mogyorósban, de már látszott, hogy túl van a tetőzésen. A Picoluca ácsolata összecsúszott, a természet úgy döntött megteszi helyettünk azt, amit előbb-utóbb nekünk kellett volna. Háromszög keresztmetszetűvé egyszerűsítette az ácsolatot. Még akkor is kis patakok csörgedeztek bele, mikor ott jártunk. A Lánerig minden kisebb-nagyobb töbörbe patakocskák tartottak. A Speizi nyelője valószínűleg omlott egy kicsit, ez a képek alapján majd kiderül, de amikor ott jártunk, negyed hét körül, már nem volt túl nagy a víz. Láttam már nagyobb vizeket is belefolyni. A Láner Nyugati-átjárója utáni első terem alján már kis patakocska csörgedezett. Ehhez a Fa-létra utáni teremben csatlakozott egy másik, de a Tohos-szivatónál nem okoztak nagyobb vizet, mint ami általában hóolvadáskor előfordul. Viszont a hangokból itt már tudtam, hogy jól számítottam. 15-20 cm mély patak bukott át a III.-IV. szifon peremén, és ment végig a Homok-szifonig, a lemászásnál dübörgő vízeséssel. A nyomok alapján tetőzéskor minimum 3-4 szer ilyen magas víz ömlött ki, és visszaduzzadt a Homokszifon előtt. Egy-két falra feltapadt friss zöld levél is előfordult. Úgy tűnik óriási vizek mozogtak itt, kíváncsi vagyok mit mértek a műszereink. Azt hiszem lesz mit elemezni, bár aggódom is. Lápán a IV-es, de főleg a II-es szifonban elég sérülékeny a műszer. Ha ott az 1991-eshez hasonló vizek mozogtak a II-es szifon műszere szinte biztosan megsérült. Mindegy most már nincs mit tenni, majd meglátjuk mi történt.

A Lánerből nyolcra értünk ki, ezért gyorsan elindultunk még a Vizesbe, mivel tudnom kellett, hogy mi történt a Visszhang-termi bontásban, de a Kereszt-ág patakja nem volt veszélyes nagyságú. Érdekes volt viszont, hogy a Háromszög-terem lemászásának jobb oldalán lévő elszűkülő hasadékból is ömlött a víz. A maradék időben elmentünk a Hágcsós-teremig, de az impozáns vízesés elrettentett minket attól, hogy az I-es bejáraton próbáljunk kijutni. Az ajtó előtt visszaduzzadó tó megindulása ugyanis kisebb víznél is okozott már meglepetéseket. Biztosan tartott volna néhány percig, míg beömlik a bejáraton.

Szifon

Már két napja volt ... csak "érni" kellett bennem a dolognak. Egyeztető tárgyaláson jártunk Egerben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán. A létrási ház jogviszonyaival korábban is voltak gondjaink, de a rendezése a BNP-vel 2003 októberétől aktuális ismét, mert akkor jött ki a 173/2003. rendelet a non-profit szálláshelyekről. Az 1993-as kézírásos megállapodásunk óta szálláshelyként üzemeltetett létrási kutatóház ettől kezdve csak bejelentés után lenne üzemeltethető. A bejelentéshez kellene egy megbízás, hogy mi (MLBE) üzemeltetjük (a BNP által kezelt állami tulajdont). A bejelentést már 2004 januárjában meg akartuk tenni, de a BNP leállított: majd ők. De nem tették meg. A végső határidőig (2004. febr. 28-ig) sem, és nekünk sem hagyták. Majd a szerződés aláírása után ... Azonban az ügy húzódik, húzódik ... Szerződéstervezeteket csereberélünk, és gyakorlatilag minden körrel egyre romlanak a lehetőségeink. Túl sok dolgot nem tehetünk, vagy elfogadjuk, vagy ... hm ... (repülünk?). A legutolsó verzió megtiltja a szálláshelyként való üzemeltetést, valamint bérleti díjat kér a használatért, sőt a jelenlegi vendégszoba státuszát is nyitva hagyja. Nesze nektek, Létrásra érkező barlangászok! Bivakolhattok ezentúl illegálisan az erdő szélén, de fel kell, hogy jelentsünk(!), miközben barlangászás helyett pályázatok után szaladgálunk, hogy az előírt karbantartásokra legyen pénzünk. Kedves Bükki Nemzeti Park! Szóban nem ebben állapodtunk meg!

Kovács Attila

Ma megnéztem az ásatást a Tűzkövesen. Aki kíváncsi rá, honnan származnak a Szeleta eszközei, gyorsan szaladjon fel, mert eddig is csak az esős idő miatt húzódott idáig, ha jönnek az esőmentes napok, betemetik a kutatógödröket, zárják a tábort. Elég érdekes a helyszín, tavaly ősszel 4000, most 20.000 leletet dokumentáltak, került néhány igen szépen kidolgozott kőeszköz is ... A központi sátor állapota alig különbözik a kutatóházunk állapotától a téli tábor alatt ... talán kicsit nagyobb a rumli. Láttam két (vagy három?) IGAZI ősembert is. (Nem vicc! Aki nem hiszi, járjon utána!) És van velük egy fiatal vaddisznó is.
Kovács Attila

12-e péntek este Láce és a Borsod Computer segítségével le lett szállítva a Létráson a gyerek, illetve a nyári tábor alatt felgyülemlett szemét (Láce, Béci). És utána Sáriéknál nyertük vissza az elvesztett energiát (a gazda, Karesz, Zenész Láce, Béci, Zsófi). 13-án, szombaton a WC-k tartóedényeinek nem éppen kellemes tartalma is ki lett ürítve (Láce, Béci). Ez után a nem éppen szagtalan cselekedet után elmentünk hűsölni a Király Lajosba (Ginó, Kenyér, Béci). Este szalonnasütés meg főzőcske létráson. 14-én reggel korán ébredtünk, mert elmentünk egy kis ereszkedésre a kisvasút viaduktjára. Egy kis mélységszoktató a tervezett Mamet túra előtt (kinek, kinek igény és szükség szerint) Ginó, Kenyér, Matyi, Proton, Szifon, Maya, Béci. Majd felcsaltuk Zenészt és levezettük a nap fáradalmait a hámori sziklafalon való gyakorlással (Zenész, Szifon, Maya, Béci). Jó volt.  

Ma létrehoztam egy blogot az MLBE-nek. Az ötlet Serbán Gabitól (Szabó Karesz feleségétől) származik, szombaton, a táborzárón vetette fel nekem. Reményeim szerint ettől az is kedvet kap az élményei leírására, aki nem szokott (gyakran) írni. No, meglátjuk ... Írjatok!
Kovács Attila